2010. december 1., szerda

Sötét jövő-villódzó média

Naponta több órában ünnepelheti az online "toll-vitéz" a közösségi média, az RSS Feed, és a hasonló webkettes nyalánkságok létezését, már ha van rá ideje (meg ha van, aki ezt megfizeti). Lefordítva: ahhoz, hogy minden témában update legyél, egész nap ott rohadhatsz a számítógép/laptop, stb. előtt, mégsem fogsz eleget tudni. Ezért jönnek az újabbnál újabb információ-technológiai újítások, naponta hányják az arcunkba, hogy mikor, hol, melyik Amerikában szerencsét próbált tehetséges fejlesztőnek van valami újabb innovációja, amire megint csak nincs felkészülve a média.

Mert hát lehet azon tanakodni, hogy van-e jövője a hagyományos médiának, vagy ha van, akkor milyen lesz az: sötét-e, vagy szárnyaló főnixként támad fel majd a hamvaiból, mikor orrán száján folyik a sajtónak az iPad, az iPhone, meg az android telefonok, az érintőképernyős technológia istenítése, stb. Szóval miközben sajnáljuk, siratjuk a nyomtatott sajtót és a nem multimédiás médiumokat, észre sem vesszük, hogy tulajdonképpen már el is temettük őket. Mert mi van most: mínuszba áthajolt hírciklus, rohanás, azonnali infók azonnali feldolgozása és közzététele, ehhez meg ugyebár nem elég a nyomtatott sajtó. Rögtön, mindenkinél előbb kell eljutni a befogadóhoz, nincs idő holmi nyomtatásra, eladásra, kávé mellett olvasgatásra. Kell a telefon, a podcasting, meg a többi újdonság, amivel nem tudnak egyszerűen versenyezni a kiadók.
Aki sikeres akar maradni ezen a területen, annak a teljes tartalmat alá kell rendelnie az egyre csak változó médiahasználatnak. Pécsi Ferenc szerint nem a hagyományos tartalmak új készülékekre való átszabásával kellene foglalkozni, hanem olyan multimédiás tartalmakat kell létrehozni, amelyek alkalmasak az újabbnál újabb készülékeken való megjelenítésre is. Ez van. Hogy e-mellett mi lesz a hagyományőrzéssel? A könyvekkel? Fogják-e az unokáink érezni a régi és új könyvek illatát? Nos, szerintem nem. Mert van helyette Google Edition, Amason's Kindle, meg Apple iBookStore, ha mégis arra adnák a fejüket, hogy 140 karakternél többet is elolvassanak.

A könyv kérdés már "megoldódni" látszik. A kölykök egyszerűen nem olvasnak. Újra teret nyer a képregény, mert lám, azt csak nézni kell, minimális szöveg, humoros képek, és a neten is lehet őket nézegetni -> kinek kellene több? Az már mellékes, hogy a gyerekek szövegértési kompetenciája hát...említésre sem lesz méltó, ergo le lesznek butítva, bármit eladhatsz nekik, mert eszük lesz vásárolni, felfogni a "miértet" annál kevesebb. Lesz kinek eladni a sok, helyettünk gondolkodó kütyüt, az életet lebutító baromságokat, lesz, aki nem hiányolja a reklámok mellől a zenét a rádiókban, vagy az értelmes, valóban közérdeklődésre számot tartó témákat, műsorokat. Lesz helyette ValóVilág, Ezek megőrültek, és még több faszság, amit majd lehet lájkolni. A hagyományos értékek elvesznek, de akkor majd ez lesz a normális. Láncreakció. Lehet velem vitatkozni, aki nem ért egyet.